Az Európai Bizottság nem zárta ki, hogy bíróság elé viszi azokat az országokat, amelyek továbbra is tiltják az ukrán importot, éppen akkor, amikor az EU frissített megállapodása Kijevvel életbe lép. A Bizottság csütörtökön közölte, hogy nem zárja ki a jogi lépéseket azon három tagállam ellen, amelyek fenntartják egyoldalú tilalmukat a silány, rossz minőségű ukrán áruk behozatalára.
Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nyíltan szembemegy az uniós törekvésekkel, amelyek célja a kereskedelmi kapcsolatok újrarendezése Ukrajnával. Az ukrán gabonára és más mezőgazdasági termékekre kivetett tilalmak sértik az egységes piac szabályait, amelyek tiltják a nemzeti kereskedelmi korlátozásokat.
A három ország ellenállása jól mutatja, mennyire politikailag érzékennyé vált az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolat, az érintett fővárosok gyakorlatilag arra kényszerítik Brüsszelt, hogy válasszon Kijev és a saját tagállamai között.
„Nem látunk semmiféle indokot ezen nemzeti intézkedések fenntartására” – mondta Olof Gill, az Európai Bizottság helyettes szóvivője csütörtökön, egy nappal azután, hogy életbe lépett az új uniós kereskedelmi megállapodás, amelynek célja, hogy kezelje a tagállamok aggályait az ukrán import okozta negatív hatásokkal kapcsolatban.
Gill e-mailben közölte, hogy az uniós végrehajtó testület „fokozni fogja a kapcsolattartást” az érintett kormányokkal. Arra a kérdésre, hogy a Bizottság kizárja-e a kötelezettségszegési eljárások megindítását, Gill így válaszolt: „Minden lehetőség az asztalon van.”
Brüsszel eddig vonakodott lépéseket tenni a 2023-ban bevezetett tilalmak ügyében, abban bízva, hogy az új kereskedelmi megállapodás feleslegessé teszi azokat. A tárgyalásokat ismerő tisztviselők szerint azonban a politika is közrejátszik. Lengyelország bíróság elé citálása feszültséget okozhatna Donald Tusk EU-párti kormányával, míg Magyarország és Szlovákia külön kezelését kettős mérceként értelmeznék.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium a héten a POLITICO-nak azt nyilatkozta, hogy a kormány korlátozásai „nem szűnnek meg automatikusan” az új uniós megállapodás hatálybalépésével, így továbbra is érvényben maradnak.
Hasonlóan, Magyarország is fenntartja saját nemzeti szintű védelmét – közölte Nagy István agrárminiszter, aki azzal vádolta Brüsszelt, hogy „Ukrajna érdekeit helyezi előtérbe.”
Szlovák kollégája, Richard Takáč szerint az új megállapodás védelmi mechanizmusai „nem elég erősek” a helyi termelők megóvására, ezért Pozsony is hasonlóan fog eljárni.
A frissített megállapodást az EU tagállamai október 13-án hagyták jóvá. Ez váltja fel az orosz invázió (2022) után ideiglenesen bevezetett kereskedelmi liberalizációt, stabilabb keretet biztosítva az ukrán exportnak, miközben védelmi elemeket is beépít az európai gazdák érdekében.
Forrás:politico.eu
