Az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala (CBP) nemrégiben olyan javaslatot terjesztett elő, amely alapjaiban írhatja felül a nemzetközi utazási sztenderdeket. A tervezet értelmében a jövőben a vízummentességi programban (VWP) részt vevő országok polgárainak – köztük a magyar utazóknak is – öt évre visszamenőleges közösségimédia-előzményeket kellene szolgáltatniuk az elektronikus utazási engedély (ESTA) igénylésekor.
Ez a lépés messze túlmutat a puszta biztonságpolitikán, a digitális lábnyomunk immár nem csupán marketingadat, hanem a fizikai mozgásszabadságunk kulcsfontosságú infrastruktúrájává válik.
A „digitális panoptikum” kiterjesztése
A javaslat értelmében a közösségi média az ESTA-rendszer kötelező adatelemévé válna. Az adatgyűjtés mélysége azonban megdöbbentő: a lista nem áll meg a profilneveknél. Amennyiben megvalósítható, a kérelmezőknek át kellene adniuk:
- Ötévnyi telefonszám-használatot és tízévnyi e-mail címlistát.
- Az elektronikusan benyújtott fényképek IP-címeit és metaadatait.
- Teljes körű biometrikus adatokat (DNS-től az íriszadatokig).
- Részletes családi adatokat (lakóhelytől a születési helyig).
Bár a javaslat jelenleg 60 napos véleményezési szakaszban van, a trend egyértelmű, a Trump-adminisztráció a digitális profilokat a politikai szűrés elsődleges eszközévé kívánja tenni.
Az öncenzúra mint túlélési stratégia
A Republica Kutatóműhely elemzése szerint a legnagyobb kockázat nem a technikai adatgyűjtésben, hanem a társadalmi hatásokban rejlik. Farshad Owji, a bevándorlási jog szakértője találóan jegyezte meg: a rendszer megbéníthatja a szabad véleménynyilvánítást.
„Az emberek öncenzúrát fognak gyakorolni… Ez ki fog hatni a turizmusra, az üzleti életre és Amerika globális hírnevére is.”
Amikor a bejegyzéseink, lájkjaink vagy megosztásaink évekkel később akadályozhatják meg egy tanulmányút, egy üzleti tárgyalás vagy egy családi látogatás létrejöttét, a közéleti diskurzus drasztikusan megváltozik. A politikai véleményformálás kockázatos luxussá válik.
A közélet „de-digitalizációja”?
A közösségi média eddigi szerepe – az önkifejezés és a diskurzus terepe – fundamentálisan átalakulhat. Ha a digitális profilunk a határvédelmi algoritmusok nyersanyaga, az alábbi folyamatokra számíthatunk:
- A véleménybuborékok megmerevedése: A felhasználók kerülni fogják az ellentmondásos vagy kritikus tartalmakat.
- A tartalom visszaszorulása: A politikai influenszerek és közéleti szereplők számára a platformhasználat hivatásbeli kockázattá válik.
- Párhuzamos nyilvánosságok: A valódi diskurzusok átvándorolhatnak a titkosított, zárt csatornákra, tovább erodálva a közös digitális teret.
A láthatatlan infrastruktúra
Meggyőződésünk, hogy a technológia sosem semleges. Az online önkifejezés egyre inkább annak a keretrendszernek a részévé válik, amely meghatározza, ki hol tanulhat, dolgozhat vagy hová utazhat. A határvédelem nem a fizikai sorompóknál kezdődik, hanem a szerverparkokban, ahol az elmúlt öt évünk digitális lenyomata alapján dőlhet el a sorsunk.
